Nem azért, mert hozzánk Amerikából jött, de utálom a Halloweent. A farsangot sem szeretem. Szerintem hülyeség. De a Halloween pluszban még morbid is. Én nem bírom a vért és attól a sok levágott ujjtól, meg zombifejtől még akkor is rosszul leszek, ha csak fényképen látom őket. Igazi megkönnyebbülés, hogy Finnországban ugyanúgy emlékeznek meg a halottakról, ahogyan otthon, és nincs ez a beöltözős őrület.
Tuulától tanultam a héten: pyhäinpäivä [püheinpejve], így hívják a finnek és azt jelenti, hogy mindenszentek napja. (Jó, most kicsit felvágtam: Tuulától hallottam először, ami azt jelenti, hogy kb. 2 hét múlva fogom tudni. Most még csak ott tartok, hogy “valami pébetűs päivä”.) Annyi különbség van azért a magyarországi mindenszentekhez képest, hogy itt nem november 1-jén tartják, hanem mindig az október 31. utáni első szombaton. Szóval, valamikor október 31. és november 6. között. Szerintem ez így sokkal normálisabb, nincs az a hosszú hétvége-őrület, mint otthon. De mindenszentek napján itt is zárva van a legtöbb bolt, a posta és vasárnapi menetrend szerint járnak a buszok-vonatok-villamosok.
A megemlékezés ugyanolyan, mint otthon: az emberek kimennek a temetőbe és gyertyát gyújtanak a szeretteik sírja fölött. Gondolom, ugyanúgy ők is hazautaznak a rokonokhoz, szülőkhöz, ahogyan mi is tesszük. Kérdeztem Jolut, de szokás szerint nem sokat tudott hozzátenni a dologhoz (Nem is értem, miért nem inkább az anyósomat kérdezem ilyen dolgokról?! Na mindegy…), azt mondta, hogy ez inkább vallásos ünnep. S mivel az ő családja nem vallásos, így nincs mit mondania erről a témakörről. Ennyiben maradtunk.
Délután volt egy kis hivatalos elintéznivalónk és míg Jolura vártam, néztem a tévét a hivatalban. Az Yle ment (ez a finnek közszolgálati csatornája) és először egy számi-norvég nőről volt egy film, aki rénszarvasokat tart a hátsó udvarban (Atyám, azért itt északon is élnek furcsa emberek!), aztán mielőtt nekikezdtek volna a következő filmnek, volt egy kis programajánló. Az egyik ilyenben – nem jöttem rá mi lehetett: egy tv stúdióban egy nő állt egy pultnál és egy újságot lapozgatott – láttam egy érdekes dolgot, amin fennakadtam egy kicsit. A nő háta mögött egy táblára az volt írva, hogy “Hyvä pyhäinpäivä” és alá meg Halloween tökök voltak rajzolva. Mivan?!
Kicsit furcsának találtam ezt a dolgot. Mert az még csak ok, ha valaki azt mondja, hogy “Happy Halloween!”, de miért mondaná bárki is, hogy “Boldog mindenszenteket” vagy “Boldog halottak napját”, amikor ez a nap minden, csak nem boldog? Hiszen itt is mindenki az elhunyt szeretteire emlékezik, ami egy szomorú dolog és ők is inkább elcsendesednek, nem pedig parádézva ünnepelnek. A tökökkel meg aztán végképp nem tudtam mit kezdeni.
Nem találtam rá jobb magyarázatot, minthogy úgy látszik, nincsenek eléggé északon, az amerikanizálódás szele a finneket is megcsapta, némi zavart okozva a fejekben.
