Az idén lenne száz éves Tove Jansson, a világszerte népszerű Múmin-könyvek írója. Arra gondoltam, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy megismerkedjek az íróval, felfrissítsem és szélesítsem a múminokkal kapcsolatos ismereteimet és persze, hogy írjak róla a blogban is. Terveim szerint a témához még többször visszatérek, ahogy a haladok majd a felfedezéssel. Én így szeretnék tisztelegni a finn-svéd írónő 100. születésnapja előtt.
Az írónőről
Tove Marika Jansson (ejtsd: tuve) 1914-ben született és sok más kiemelkedő személyiséghez hasonlóan ő is a svéd anyanyelvű finnek közé tartozott. Író volt, illusztrátor, művészcsaládból származott. Stockholmban, Helsinkiben és Párizsban is folytatott művészi tanulmányokat. A halhatatlanságot a Múmin-könyvek hozták meg számára, de írt felnőtteknek szóló könyveket is, illetve illusztrátorként is folyamatosan dolgozott. A Múmin-sorozat első kötete 1945-ben, a második világháború ideje alatt jelent meg Muminok és a nagy árvíz címmel. Az írónőt, későbbi elmondása szerint, annyira elkeserítette a háború, hogy mintegy ellenpontozásként, egy olyan történetet szeretett volna írni, ami naiv és ártatlan. Az első Múmin-könyv még nem váltott ki különösebb visszhangot, de a következő két könyv meghozta számára az ismertséget. Összesen 9 könyvet írt róluk, ezen kívül készített 5 képeskönyvet és egy képregénysorozatot is a témában. A képregényt maga rajzolta, a munkába egy ideig a testvére, Lars is besegített. A könyvek és a képregények mellett az örökséget számos televíziós feldolgozás és egy opera is képviseli. Tove Jansson eredetileg svéd nyelven írt történeteit összesen 33 nyelvre fordították le a világon. Ezzel a Kalevala és Mika Waltari regényei után ő a legtöbbet fordított finn szerző.
A múmin őrület a 90-es évektől kezdve öltött mind nagyobb méretet, amikor a történet fura kis figurái megjelentek a kereskedelemben. Szerintem túlzás nélkül lehet azt mondani, hogy a karakterekkel bármit, bármilyen magas áron el lehet adni. Ott vannak bögréken, pólókon, fényvisszaverőkön, írószereken, ruhákon… mindenen. Egy sima kis Múmin-bögre 17 euróba kerül. Az ún. múmin bumm beköszöntével, mely a figurák Japánban való megjelenésétől datálható, a finnek az ország népszerűsítésére használták a múminokat. A Finnair például őket festette a Japánba közlekedő gépeire. A múmin kultusz eredménye továbbá a Naantaliban található Moomin World nevű élménypark és a tamperei Múmin múzeum.
A múminok Finnország egyik védjegyévé váltak, alakjuk mindenhol felbukkan, jelen vannak a hétköznapokban is. Ennél a rövid összefoglalónál sokkal szerteágazóbb a történet, én most csak egy rövid áttekintést szeretnék adni. Aki Finnországgal szeretne ismerkedni, annak tudnia kell a múminokról is.
Kik azok a múminok?
A könyvekben a múminok mellett felbukkan számos furcsa figura is, akiknek most a bemutatására nem vállalkozom. A Múmin családnak, akik a történet központi szereplői, három tagja van: Múmin papa és Múmin mama, valamint a fiuk, Múmin. A múminok érdekes, vízilóforma lények: fehérek, kerekdedek és nagy orruk van. A végtelenül jóindulatú teremtmények Múmin-völgyben élnek, téli álmot alszanak és sok barátjuk van. A központi maghoz tartozik még Bájocska, Mafli, Vándor (Kószlászbóklász), Pöttöm és Fürkész is. Több magyar fordítás is létezik, többféle elnevezéssel és a rajfilmek szinkronjaiban is össze-vissza használják ezeket, ami megnehezíti kissé az eligazodást. Továbbá a régebbi fordításban múminnak, az újabban muminnak írják őket. Ebbe most nem mennék jobban bele, még most kezdtem el ismerkedni velük. Egyelőre egy régebbi, Harrach Ágnes-féle fordítást olvasok (Varázskalap Múminvölgyben), ami a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1994-ben. De van nálam egy újabb, Vukovári Panna által fordított kötet is (Muminbocs és az üstökös), amit a Napkút Kiadó jelentetett meg 2006-ban.
A Múmin-könyvek elvileg gyerekkönyvek, de felnőttek számára is élvezhetőek. A Micimackó vagy A kis herceg-féle vonalhoz tudnám őket hasonlítani. A történetek amúgy időnként meglehetősen ijesztőek, pláne a rajzfilmben, úgyhogy olyan nagyon pici gyerekeknek talán nem is ajánlatos megnéznie őket. Persze, gyereke válogatja.
Tove 100
Mint ahogyan azt a bevezetésben is említettem, Tove Jansson 100. születésnapjához számos esemény kapcsolódik ebben az évben. Természetesen programokkal készül a tamperei múzeum, több könyvet is megjelentetnek a szerzőről, lesznek koncertek, filmek, tv műsorok. Nemcsak Finnországban, hanem Svédországban, Angliában, Japánban és a világ más országaiban is. Olvassatok, nézzetek Ti is múminokat! Jó szórakozást mindenkinek!
Ezt a bejegyzést a Wikipédia témába vágó magyar és angol nyelvű fejezetei alapján állítottam össze. Az írónőről készült képeket a Tove 100 weboldal sajtóanyagából töltöttem le.
